Pristina? Hát oda meg minek megy az ember nyaralni? És valóban, Koszovó fővárosa nem éppen a turizmusáról híres. Mi ennek ellenére lóhalálában megnéztük Európa legfiatalabb és egyben legszegényebb államának fővárosát. Jobban mondva a vitatott hovatartozású területet fővárosát.
Fillérekért vettünk két repülőjegyet Pristinába és ugyan visszafelé is voltak olcsó jegyek (thx államilag támogatott Wizzair utak), de végül inkább kitaláltuk, hogy csinálunk egy mini Balkán túrát és kerülővel térünk csak vissza Budapestre. Szépen lassan meg is lett a terv: gyorsan megnézzük Koszovó és Montenegró fővárosait, aztán gyorsan kimegyünk a montenegrói tengerpartra és végül Dubrovnikon keresztül haza buszozunk a horvát tengerparton.
Pristinába rövid repülés után érkeztünk meg egy kis késéssel és amilyen hamar csak lehetett a nyakunkba vettük a várost. Délután 3 óra volt és a Podgoricába tartó busz este 7-kor indult, szóval nagyjából 4 óránk volt Koszovó fővárosára. Pristina meglehetősen pezsgő város, az árak nagyon kellemesek, például egy kávé puccosabb helyeken is mindössze 1 euró. Az ételek is hasonló árszínvonalon mozognak, hiszen viszonylag kevés pénzből jó kis balkáni lakomát lehet csapni. Látnivalók tekintetében viszont már nem ilyen jó a helyzet:
Pristinának meglehetősen kevés látnivalója van.
Öröm az ürömben, hogy így legalább 4 óra alatt kényelmesen körbe tudtuk járni a belvárost. Amit mindenképpen ajánlunk megtekintésre, az a Nemzeti Könyvtár. Egy külsőre-belsőre egyaránt fura és érdekes épület, és amit még most sem tudunk, az igazából az, hogy tetszett vagy sem nekünk az épület. De a lényeg, hogy talán örökre beleégett az emlékezetünkbe, nekem Pristináról biztosan ez az épület fog eszembe jutni. Talán nem egyértelműen a legszebb épület, sőt egy netes szavazás szerint egyenesen a 9. legrondább épület a világon, de mindenképp elgondolkodtatja a szemlélőt, mindenkinek van róla véleménye, mindenkiből kivált valamilyen érzelmet. És talán ez a legfontosabb, ezért egy remekmű a maga nemében.
A könyvtár mellett említést érdemel még a Newborn emlékmű, ami Koszovó függetlenedésére utal, illetve arra, hogy Koszovó a legfiatalabb állam az európai kontinensen. Vagyis egészen pontosan Koszovó egy vitatott hovatartozású terület. De facto független állam, hiszen Szerbiától való elszakadása az 1999-es koszovói háború lezárása óta egyértelmű. Azonban Szerbia nem mondott le Koszovóról, saját területének tekinti, mert a szerbek ezt egy ősi szerb területként tartják számon.
- Itt zajlott le például 1389-ben a rigómezei csata, mely során a szerbek súlyos vereséget szenvedtek a törököktől és hosszú időre elvesztették az függetlenségüket. Rigómező az volt a szerbeknek, ami nekünk Mohács.
- Jelentős ezenkívül a szerb kultúrához szervesen kapcsolódó épített örökség is, például templomok, kolostorok.
Szerbia ezer szállal kötődik a területhez, azonban Koszovó területén valójában mára már nagyon kevés szerb él. Koszovó lakosságának mindössze 7%-át teszi ki a szerb kisebbség és ezt az arányt ugyan nagyban csökkentette a koszovói háború, hiszen az atrocitásoktól tartva nagyon sok szerb is elhagyta Koszovó területét, de Koszovóban már meglehetősen régóta a koszovói albánok voltak többségben, ők tették ki a lakosság nagyjából 75-80%-át.
A szerbek úgy érzik, hogy a Nyugat megbélyegezte, elárulta és hátba döfte őket és annyiban mindenképpen igazuk van, hogy Koszovó nem jöhetett volna létre a NATO, vagyis elsősorban az USA hathatós segítsége nélkül. Szerbia megítélése 1999-re meglehetősen negatív volt a világban: a közvélemény még épp csak hogy felocsúdott a szerb kegyetlenség csúcsát jelentő Srebrenicai mészárlásból. Vagyis a délszláv háborúban a bosnyák és horvát civilekkel szemben elkövetett háborús bűntettek nem tettek jót az akkori szerb vezetés, a Milosevics rezsim renoméjának. A koszovói albán szeparatisták taktikája pedig éppen erre a rossz hírnévre épült. KLA (Kosovo Liberation Army) harcosai igyekeztek agressziót kiprovokálni a szerbekből, akik fel is ültek a provokációnak. A KLA szerb civilek elleni támadásaira vagy a szerb rendfenntartó erők elleni merényletekre a szerb hadsereg agresszióval válaszolt, ez pedig kapóra jött a koszovói albánoknak, akik így ujjal tudtak mutogatni a szerbekre, hogy lám ezek megint egy népirtást igyekeznek véghezvinni. Ugyan az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kínai és orosz vétó miatt blokkolta a NATO beavatkozás lehetőségét, végül a NATO a Biztonsági Tanács jóváhagyása nélkül kezdte meg a humanitárius intervenció végrehajtását, ami gyakorlatban a szerb területek bombázását jelentette. Ez pedig egy meglehetősen érdekes nemzetközi jogi helyzetet teremtett. A NATO ezzel lényegében precedenst teremtett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács döntései bizonyos esetekben akár figyelmen kívül hagyhatók, így ha érdekeik megkívánják az oroszok és kínaiak biztosan fognak élni a Koszovó jelentette precedenssel. A NATO akcióját nem csak emiatt érte bírálat: a légicsapásnak rengeteg szerb civil esett áldozatul, valamint Kína belgrádi nagykövetségének a bombázása szintén nem fog bekerülni a best of NATO válogatásba.
Koszovó függetlenségét végül hosszas várakozás után 2008-ban mondták ki, függetlenségét természetesen Szerbia, Oroszország vagy Kína nem ismerik el. De nem ismeri el független államként Spanyolország vagy Szlovákia sem, ennek az okai pedig egészen nyilvánvalók. Spanyolország és Szlovákia területén is meglehetősen nagyszámú kisebbségek élnek és mindkét állam legrosszabb rémálma egy kisebbségi állam kiválása a többségi spanyol/szlovák államból, ahogy az lényegében megvalósult Koszovó és Szerbia esetében. A spanyolok 2017-ben ehhez kézzelfogható közelségbe kerültek, miután Katalóniát egy hajszál választotta el a Spanyolországtól való elszakadástól. Így tehát a Koszovót el nem ismerő államok vagy szolidarítanak Szerbiával vagy próbálják akadályozni az USA nagyhatalmi törekvéseit vagy pedig igyekeznek nem megteremteni a kiválás esetleges lehetőségét a saját kisebbségeik számára.
Egyébként amennyire a Nyugat árulásának élik meg a szerbek Koszovó de facto létrejöttét, éppen annyira hálásak a koszovói albánok a Nyugatnak, elsősorban az USA-nak és ezt nem is igazán rejtik véka alá. Ottjártunkkor számos amerikai zászlót láttunk lengedezni emellett, utca van elnevezve Bill Clintonról (akinek a hivatali ideje alatt megvalósult a NATO beavatkozás) sőt,
a kevés látnivaló közül a panelek közé beszorított Bill Clinton szobor az egyik legnívósabb.
Mindenesetre meglehetősen furcsa hatást keltett a kis amerikai lokálpatrióta miniszentélyhez hasonló utcarészlet a jugoszláv stílusú panelrengeteg erdejében.
Ami viszont számunkra tényleg nagyon szembetűnő volt, az az albán zászlók sokasága. A souvenir boltokban, magánházak erkélyein és így tovább, szerintem több albán zászlót láttunk, mint koszovóit. Talán ezek a zászlók bizonyítják a legjobban, hogy Koszovó mennyire egy mesterséges entitás, ami gyakorlatban ugyan létezik, de még az itt élő koszovói albánok is kevéssé tudnak azonosulni vele.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Control. 2019.09.08. 10:48:29
Tény, hogy ezekben az országokba sokkal könnyebben tud eljutni a dzsihadizmus és az iszlám több veszélyes és harcias ága. Ezek megtelepedhetnek és veszélyt jelenthetnek az egész kontinensre (afféle előretolt állásként).
Benbe · http://www.benbe.hu 2019.09.08. 12:19:42
bm613 · http://izland2009.blog.hu 2019.09.08. 13:25:29
Control. 2019.09.08. 14:42:29
-Koszovó - muszlimok aránya 90% (szunnita)
-Albánia - muszlimok aránya 70% (szunnita) Wikipédiában 58,12%
-Bosznia - muszlimok aránya 40% (szunnita) viszont a többi vallás külön-külön kevesebb arányú [ortodox: 31%, katolikus: 15%, protestáns: 4%, egyéb 10%]
muv 2019.09.08. 19:46:13
a te szamaranyaid 100%-ot osztanak fel, ami eleve lehetetlen. persze mondhatnad, hogy valami kodos modon a felmenok vallasara utalnal, miszerint 100-200 eve milyen vallasu volt az adott csalad. de persze ennek az egvilagon semmi koze nem lenne ahhoz, amit kesob fejtegetsz az iszlam radikalizalodasarol.
Control. 2019.09.08. 20:45:59
Dr. Mari László, Horváth Zoltán: A világ országai Földrészenként, tájanként. Topográf Térképészeti Kft., Bp.
muv 2019.09.09. 00:25:32
In a 2009 Gallup poll, 77% of respondents in Bosnia and Herzegovina answered 'yes' to the question "Is religion an important part of your daily life?"
vagy mashonnan nezve: According to a 2017 Pew Research poll, 31% of Bosnian Muslims, 10% of Orthodox and 54% of Catholics attend religious services at least once a week. -> ezek szerint Boszniaban (kis matematikai csalassal) a lakossag fele iszlam, amibol 31% gyakorlo, ami kevesebb, mint 16% gyakorlo iszlam vallasut jelent.
According to the 2007–2008 Gallup polls, 63% of Albanians state that religion does not play an important role in their lives. -> azaz itt 37% vallasos nepessegbol 60 alatti szazalek muszlim: 22% gyakorlo iszlam vallasu.
According to the U.S. Department of State's 2007 International Religious Freedom Report, ... religion was 'not a significant factor in public life. Religious rhetoric was largely absent from public discourse in Muslim communities, mosque attendance was low, and public displays of conservative Islamic dress and culture were minimal.' (Kosovo)
ebbol a "tobbsegbol" akarsz te radikalizalodo iszlam kissebseget Europaban? nevetseges meg a felvetes is!
attol meg, hogy a szokasos statisztika igy vagy ugy szamolja, a te gondolatmeneted tobbsegi vallasos muzulmant feltetelezett. amit a felmutatott statisztika egyszeruen nem tamaszt ala, hiszen eppenhogy nem ezt meri (ahogy azt te is hivatkozod.)
Control. 2019.09.09. 06:47:10
muv 2019.09.09. 14:07:09
ez mit jelent egeszen potosan? komolyan kerdezem, hogy fejtsd ki!
ettol lesz szerinted iszlam orszag? tenyleg nem erted mi a baj az adataiddal?